Menü Bezárás

Mi a különbség a munkáltatói kölcsön és a munkabérelőleg között és milyen jogszabály rendelkezéseit alkalmazzuk rájuk? - Új letölthető iratminta

Az ilex-iratmintak.hu mai szakértői cikkében dr. Viktor Éva, az iLex partner-ügyvédje mutatja be, hogy miért a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók elsődlegesen munkáltatói kölcsönszerződés szerkesztésekor és miért a Munka Törvénykönyvéé munkabérelőlegnél.  A cikk mellékleteként 1 iratminta is letölthető: a 2019. évi jogi szabályozásnak megfelelő munkáltatói kölcsönszerződés.

 Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.hu oldalon a vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok, intézmények számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat, esetenként a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon érhetők el az iLex partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.

Munkáltatói kölcsön

Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a munkáltató által nyújtott kölcsönre értelemszerűen a felek között fennálló munkajogviszonyra tekintettel kerül sor, azonban a szerződésre mégsem a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.), hanem a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) kölcsönszerződésre vonatkozó szabályai irányadók.

Előbbiekre figyelemmel a szerződő felek a szerződés rendelkezései vonatkozásában szabadon állapodhatnak meg, továbbá el is térhetnek a Ptk. rendelkezéseitől, annak ide vonatkozó diszpozitív szabályozására tekintettel.

A munkáltató kölcsönszerződésben a munkáltató hitelezői, a munkavállaló pedig adósi pozícióban szerepel.
Ptk-ban foglalt szabályok értelmében a kölcsönszerződés alapján a hitelező munkáltató meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós munkavállaló pedig a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban történő visszafizetésére, valamint kamat fizetésére köteles. A felek szabadon megállapíthatják a kamat mértékét, illetve annak megfizetésétől el is tekinthetnek. Leggyakrabban előforduló eset, hogy a felek a Ptk. szerinti törvényes kamat (jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat) megfizetését kötik ki.
A kamat meghatározásánál azonban fontos tudnivaló, hogy amennyiben a munkáltató a kölcsönösszeget kamatmentesen vagy kedvezményes kamattal nyújtja, úgy adófizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak.A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72. §-a értelmében, amennyiben a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegénél alacsonyabb mértékű kamatot kötnek ki a felek a kölcsönszerződésben, akkor a kamatkedvezmény (azaz a kikötött kamat és a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegének különbözete) jövedelemnek minősül. Ezen kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja pedig a kamatkedvezmény 1,18-szorosa.

Fent részletezett ügyleti kamattól elhatárolandó a késedelmi kamat, amire a munkáltató a munkavállaló késedelme esetén  – minden külön rendelkezés nélkül – a Ptk. értelmében igényt tarthat.

A felek a kölcsönszerződésben megállapodhatnak abban, hogy a kölcsön nyújtása a munkavállaló részére egy összegben vagy részletekben történik, továbbá e tekintetben a kölcsön visszafizetésére vonatkozóan is rendelkezhetnek.
A kölcsönszerződésben rendszerint a felek egy határidőt szabnak a kölcsön visszafizetésére, mely tekintetben a munkavállaló jogosult előteljesítésre, azaz a határidő leteltét megelőzően bármikor teljesítheti visszafizetési kötelezettségét. Célszerű rögzíteni, hogy a munkavállaló részletekben is, vagy esetleg csak egy összegben teljesíthet.
A kölcsönösszeg mértékére tekintettel a kölcsönszerződés biztosítékaként valamilyen fedezetet (pl. ingatlan) is bevonhatnak a felek.

A munkáltatói kölcsönszerződésben feltétlenül fel kell tüntetni a kölcsön nyújtásának célját, mely minden esetben a munkavállaló szükségleteivel összefüggő szociális jellegű cél kell legyen.Ez a szociális jellegű cél lehet pl. iskoláztatás, azonban leggyakrabb lakáscélú támogatásként jelenik meg, vonatkozhat vásárlásra, építkezésre, bővítésre vagy felújításra is.

Munkabérelőleg

A munkáltató a munkavállaló kérésére munkabérelőleget fizethet részére, azonban ez nem tekintendő kölcsönnek, így erre vonatkozóan az Mt. szabályait kell alkalmazni.

Legfontosabb különbség a munkáltatói kölcsön és a munkabérelőleg között, hogy míg kölcsön esetében a munkáltató saját pénzeszközét bocsátja a munkavállaló rendelkezésére, addig a munkabérelőleg a munkavállalót megillető, jövőben fizetendő bér részét képezi. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló részére munkabérelőleget fizet, úgy annak összegét – a felek erre irányuló külön megállapodása nélkül – a munkabérből levonhatja, természetesen a levonásmentes munkabérrészig.

Viktor Éva ügyvéd
iLex Systems Zrt együttműködő partnere

Kapcsolódó iratminta:
Munkáltatói kölcsönszerződés 2019

dr. Viktor Éva ügyvéd

dr. Viktor Éva ügyvéd

az iLex Systems Zrt. együttműködő partnere