Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.hu oldalon a kkv-k, egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok stb. számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők/ügyvédek foglalják össze az alapvető tudnivalókat, a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon online, 1 órán belül digitálisan elérhetők az iLexnek a szakmai cikkeket és iratmintákat szerkesztő, partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.
A megbízási típusú szerződések a Polgári Törvénykönyvben
A megbízási típusú szerződéseket a Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Részében az egyes szerződéseket meghatározó XVI. Címben találhatjuk. A Ptk. a korábbi szabályozáshoz képest a megbízási típusú szerződéseket egy Cím alatt szabályozza ezzel áttekinthetőbbé téve a jogszabályi háttért.
A megbízási típusú szerződéseken belülöt szerződést különböztethetünk meg: megbízási, bizományi, közvetítői, szállítmányozási és bizalmi vagyonkezelési szerződés.
Az új Ptk. szerkezete az áttekinthetőségen túl azzal az előnnyel is jár, hogy a felsorolt szerződéstípusok szabályozása esetén elég a megbízási szerződéstől eltérő szabályokat kimondani, mivel a Ptk.-ban nem szabályozott kérdésekre a megbízási szerződés szabályait kell megfelőlen alkalmazni. A törvény a megbízás általános szabályait, valamint az egyes altípusok közötti utaló szabályokat fekteti le.
A korábbi szabályozás nagyobb hangsúlyt fektetett a megbízási szerződés bizalmi jellegére, az új Ptk.-ban azonban az üzleti élet követelményeire reagálva háttérbe szorult a kizárólagos bizalmi alap.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés
A bizalmi vagyonkezelési szerződést a szükségletek hívták életre, a jogviszony alanya a felelősségteljes ember, aki életén túl is gondoskodni akar pld. a családtagjairól. Létrejöhet a szerződés a felek megegyezése esetén a vagyonrendelő közokiratban foglalt egyoldalú nyilatkozatával, a vagykezelési jogviszony keletkezésére irányuló végrendelet vagyonkezelő általi elfogadásával, valamint egyoldalú jogügylettel.
Bizalmi vagyonkezelési szerződés sorána vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére,a vagyonrendelő pedig díj fizetésére köteles [Ptk. 6:310. § (1) bekezdés].
A bizalmi vagyonkezelés, mint nevesített megbízási szerződéstípus új eleme jelent meg a Ptk.-ban. Alapvetően visszterhes szerződésről beszélünk, de lehet ingyenes is.
Az írásban megkötött szerződésben(a Ptk. az írásbeliséget rendeli a bizalmi vagyonkezelési szerződésre!) vagy a vagyonkezelést alapító egyoldalú nyilatkozatban meg kell határozni a vagyonkezelésbe kerülő vagyontárgyakat, a vagyonkezelő tulajdonosi eljárásának kereteit és a kezelt vagyonból történő juttatásokat.
A vagyonrendelő és vagyonkezelő között jön létre a bizalmi vagyonkezelési szerződés, amely alapján tulajdonátruházó ügylet megy végbe.Sor kerül a vagyonkezelő feladatának, kötelezettségének, gondossága mértékének a meghatározására, valamint a Ptk. a vagyonrendelő ellenőrzési, visszahívási jogát és titoktartás alóli felmentési jogát is nevesíti. Továbbá ekkor fektetik le a kezelt vagyon felhasználási szabályait.
A vagyonkezelő és kedvezményezett közötti vagyonkezelői jogviszonyban a kedvezményezettnek jogában áll a vagyonkezelő kötelezettségeit jogi úton kikényszeríteni, ezen felül a kezelt vagyon és hasznainak kiadására, tájékoztatásra.A vagyonkezelő díjazásra és költségeinek megtérítésére jogosult.
Sem a vagyonrendelő, sem a kedvezményezett nem jogosult a vagyonkezelő utasítására. A kedvezményezett jogosult a vagyonkezelőt ellenőrizni, és lehetősége van arra is, hogy visszahívja, azonban ilyenkor másik vagyonkezelő rendelése szükséges [Ptk. 6:311. §, Ptk. 6:315-6:316. §]. A vagyonkezelőt a szerződés megszűnésekor elszámolási kötelezettség terheli, megbízatásának megszűntével pedig a kezelt vagyont ki kell adnia [Ptk. 6:326-6:328. §].
Arra a kérdésre tehát, hogy ki is lesz a tulajdonosa a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerint kezelt vagyonnak, a helyes válasz: a vagyonkezelő.
Egy kérdés mindenképpen fennmarad a vagyonkezelői szerep tartalmának tisztázása után: ez pedig az, hogy bárki lehet-e vagyonkezelővagy vannak korlátozó rendelkezések erre vonatkozóan?
A jogszabály a jelenlegi üzleti viszonyok reális értékelése alapján, nem korlátozza le a vagyonkezelői feladatok ellátását csak természetes személyekre, azokat jogi személy is elláthatja. Arra az utolsó, a témához tartozó fontosabb kérdésre pedig, hogy ki lehet kedvezményezett, a válasz annyi: bárki lehet, akár természetes, akár jogi személy.
Fontos törvényi rendelkezés, hogy a vagyonkezelő köteles titokban tartani minden olyan tényt, tájékoztatást és egyéb adatot, amelyről vagyonkezelői megbízatása keretében vagy annak kapcsán szerzett tudomást.E kötelezettsége független a vagyonkezelői jogviszony létrejöttétől, és fennmarad a bizalmi vagyonkezelési megbízatás megszűnése után is. Ugyanakkor a titoktartási kötelezettség alól a vagyonrendelő és jogutódja felmentést adhat.
A bizalmi vagyonkezelés nemcsak szerződéssel, de egyoldalú jogügylettel is létrejöhet, ez azonban egy másik cikk tárgyát képezi majd, még akkor is, ha az egyoldalú jogügylettel létesített bizalmi vagyonkezelési jogvizszonyokra is a bizalmi szerződés szabályait kell alkalmazni.
iLex Systems Zrt.
Jogi Tartalom-szerkesztő Ügyvédi Divízió
Letölthető iratminta: Bizalmi vagyonkezelési szerződés 2019