Menü Bezárás

Gyakornoki és diákmunkával kapcsolatos szerződések

Gyakornoki képzés – foglalkoztatás

Az Európai Bizottság a fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére 2012 decemberében elfogadta az Ifjúsági Foglalkoztatási csomagot, melynek négy fő pillére van:

  • az Ifjúsági Garancia,
  • a szakmai gyakorlat,
  • a tanulószerződéses gyakorlati képzés és
  • a mobilitás elősegítése.

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók szakmai gyakorlatára vonatkozó hatályos szabályokat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), továbbá a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012 (VIII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza.

Az Nftv. tartalmazza a szakmai gyakorlat fogalmát, melynek értelmében szakmai gyakorlatnak minősül a felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység. Fenti fogalmat a Korm. rendelet pontosítja, így szakmai gyakorlatnak minősül a képzésnek azon része, amely a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szakképzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására.

A Korm. rendelet nem ír elő külön követelményeket a gyakorlóhellyel szemben, egyetlen feltételként támasztja az Oktatási Hivatal általi nyilvántartásba vételt. A kötelező regisztráció előírását a gyakorlóhelyek ellenőrizhetősége indokolta.

A kötelező regisztráción túlmenően a Korm. rendelet előírja, hogy – amennyiben az adott szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei hat hét vagy annál hosszabb szakmai gyakorlatot határoznak meg – a felsőoktatási intézménynek és a szakmai gyakorlóhelynek együttműködési megállapodást kell kötnie.

Az Nftv. előírja, hogy a hallgató a szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát, míg a Korm. rendelet rögzíti a hallgatói munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit is.

Mindebből következik, hogy a felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely közötti együttműködési megállapodás létrejötte nem elegendő a szakmai gyakorlat alatti munkavégzésre, annak elengedhetetlen további feltétele a hallgatói munkaszerződés megkötése.

Az Nftv.-ben foglalt speciális szabályokon túlmenően a hallgatói munkaszerződés alapján történő foglalkoztatására az Mt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Tanulmányi szerződés

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 229. § lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató tanulmányi szerződés megkötésével vállalja, hogy munkavállalója részére tanulmányai alatt támogatást nyújtson, ezzel egyidejűleg a munkavállaló pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Az Mt. fentiek vonatkozásában időbeli korlátot szab, azaz munkavállaló a képzettség megszerzése után legfeljebb 5 év időtartamra köthető le ezen a jogcímen.

A jogszabály megjelöli azokat az eseteket is amikor tanulmányi szerződés nem köthető, így nem köthető tanulmányi szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá arra az esetre, ha a tanulmányok elvégzésére a munkavállalót a munkáltató kötelezte.

A tanulmányi szerződést minden esetben írásba kell foglalni.

A tanulmányi szerződésbe célszerű belefoglalni azon költségeket, melyeket a támogatás keretében a munkáltató nyújt (pl.: tandíj, vizsgadíj, utazási és szállás költség stb.).

A tanulmányi szerződésben előírható a munkáltató által elvárt tanulmányi átlagra vonatkozó követelmény.

A tanulmányi szerződés rendezi továbbá a felek általi szerződésszegés jogkövetkezményeit. Ennek értelmében, amennyiben a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el, úgy a munkavállaló minden további jognyilatkozat megtétele nélkül mentesül a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítése alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi, úgy a munkáltató a tanulmányi szerződéstől elállhat és az addig nyújtott támogatást visszakövetelheti.

A szerződésszegésen túlmenően bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, mely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. Amennyiben a szerződés a munkavállaló felmondása következtében szűnik meg a munkáltató a nyújtott támogatást – arányosan – visszakövetelheti. Abban az esetben, ha a szerződés a munkáltató felmondása miatt szűnik meg, a támogatás nem követelhető vissza.

Diákmunka: fiatal munkavállalók alkalmazása

Az Mt. alapján fiatal munkavállalónak minősül az 18. életévét be nem töltött személy.

Diákmunkát általános munkaszerződéssel lehet végezni.

Az ilyen típusú munkaszerződéseket jellemzően iskolai szünetek időszakára létesítenek a felek.

Az Mt. 34. § (2) bek. első mondata értelmében főszabályként munkaviszonyt létesíthet munkavállalóként, aki 16. életévét betöltötte. Ugyanezen jogszabályhely második mondata a főszabály alóli eltérésről rendelkezik, azaz az iskolai szünet alatt munkaviszonyt akkor is létesíthet nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató személy, ha a 15. életévét betöltötte.

Az Mt. több helyen speciális rendelkezéseket tartalmaz a fiatal munkavállalók tekintetében elsősorban a munkaidő vonatkozásában, melyet a munkavállaló megfelelő testi és szellemi fejlődése indokol. Az Mt. 114. § szerint fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, továbbá a fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb 8 óra lehet, és számára legfeljebb egy heti munkaidő keretet lehet elrendelni.

A törvény e helyütt előírja továbbá a kötelező munkaközi szünet és a napi pihenőidő mértékét.

A fiatal munkavállalót a nyári időszak alatt végzett munkaidő során is megilleti a törvény által előírt alapszabadság, továbbá az Mt. 119. § (1) bek. a fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadságot biztosít.

Kapcsolódó nyomtatványok:
  Tanulmányi szerződés
  Munkaszerződés gyakornok határozott idő
  Hallgatói munkaszerződés szakmai gyakorlat megszerzésére
  Diákmunka keretében kötött határozott idejű munkaszerződés
  Diákmunka keretében kötött határozatlan idejű munkaszerződés

dr. Bogdány Beáta ügyvéd

dr. Bogdány Beáta ügyvéd

Társasházi és Ingatlanjogi Divízió
iLex Systems Zrt.